A kék fény jelentősége a zavartalan pihenésben

Az ember alapvetően nappali aktivitású élőlény. A fény jelenléte, illetve hiánya összetett hatást fejt ki agyműködésünkre és életműködéseink ciklusaira. Igaz ez természetesen mindegyik korosztályra: a legkisebbekre és az idősebbekre is.

Csaknem minden élőlény létezésében megfigyelhető ritmicitás. Emberben a cirkadián ritmust, az életfunkcióink napszakokhoz kapcsolódó váltakozását, legfőképpen pedig az alvás-ébrenlét fázisait egy központi idegrendszeri „belső óra” vezérli, mely a hypothalamusban helyezkedik el (nucleus suprachiasmaticus). A mag önálló működésének finomhangolását, külvilággal való szinkronizálását külső ingerek szabályozzák, melyek közül a legfontosabb a fény.

Megfelelő sötétség, nyugodt alvás

A szem látóhártyájának fényérzékeny sejtjeiből idegpályák vezetnek az említett magba, mely kapcsolatai révén, komplex módon, közvetlenül befolyásolja számos központi idegrendszeri és hormonális folyamat napszaki ritmusát. A mag, többek között, összeköttetésben áll az agy hátsó részében elhelyezkedő aprócska tobozmiriggyel, mely álmosító hatású melatonint termel, cirkadián ritmus szerint változó mennyiségben. Szintje éjjel, fény hiányában a legmagasabb.

A melatoninszint kisgyermekekben hamarabb emelkedik meg este, és gyorsabban csökken reggel. Részben ezzel magyarázható, hogy a gyerekek alvási ciklusa eltér a felnőttekétől.

A nyugodt alváshoz fontos, hogy megfelelő sötétség legyen a gyerekszobában, illetve nem mindegy, milyen éjszakai fények derengik be azt.

Funkcionális MRI-vizsgálattal igazolták, hogy a látható fény tartományában a rövid hullámhosszú, 460-480 nm körüli kékes színű fény az, amelyik a „belső órát” leginkább aktiválni, ezáltal a melatoninszintet csökkenteni képes. A látható fénynek csupán kis hányada ez a kék fény, melynek hatását – mivel csökkenti az álmosságot – a koffeinéhez is hasonlítják.

Zavaró fények

Manapság már éjszaka sem vesz bennünket körül olyan sötétség, mint a régebbi időkben. A modern korunk előtti hagyományos fényforrások (gyertyaláng, tűz, hagyományos villanykörte) kék fényt alig bocsátottak ki. Ma az ablakokon beszűrődő fények és háztartási elektromos berendezéseink LED-fényei is elárasztanak minket az említett, zavaró hullámhosszú fénnyel. Bár nincs teljes egyetértés abban, hogy a lakásokban lévő fény milyen mértékben képes befolyásolni a cirkadián ritmust, a kutatók mégis azt ajánlják, hogy a nyugodt elalvás érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne nézzünk nagy fényerejű monitorokat, vagy más képernyőt. Amennyiben a beltérben feltétlenül szükséges, részesítsük előnyben a vörös fény éjszakai használatát, mivel élénkítő hatásuk kisebb.

A ritmus felborulása és a betegségek

Kimutatták, hogy bizonyos elalvási zavarokban szenvedőknél, illetve akkor is, ha az éjjeli munkavégzés elkerülhetetlen, olyan szemüveg viselése előnyös az esti órákban, mely kiszűri a kék fényt. Állatkísérletekben és rendszeresen éjszakai műszakban dolgozó embereken végzett megfigyelések szerint az alvási és ébrenléti ciklusok tartós felborulása számos betegség kialakulásában játszik szerepet. Az ilyen egyéneknél pl. a depresszió, az elhízás, a szívés érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve egyes daganatok (pl. mellrák) is gyakrabban jelennek meg. Ezen kórfolyamatok és a cirkadián ritmus közötti összefüggést jelenleg is intenzíven kutatják.

Az újszülöttek és csecsemők egészséges alvási-ébrenléti ciklusainak kialakulása összetett folyamat – különösen az átmeneti időszakokban, gondoljunk a kék fény szerepére!

Baba Patika 2014

Megjelent 2014